Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

— 41 — apátnő bőkezűségéből az Echternachi kolostort a trieri me­gyében alapította. Pipin király oliy tisztelettel viseltetett irán­ta, hogy végrendeletében unokáit gondviselésére bízta, s Wes- tram faluval megajándékozta, Jülich herezegségben, hol ké­sőbb apácza kolostor alapíttatolt. — De nem csak a Frankok­tól birt Friseknek hirdette sz. Willibrord az Evangeliomot, ha­nem Radbot, a pogány Frisia királyának tartományaiba is beha­tolt, s ámbár a király szívét a keresztény hit iránt meg nem nyerhette, de azt még is eszközlölte, hogy alattvalóit oktat­hatta, söl maga is ollykor hallgatta a sz. férfiút. Apostoli mun­káit kiterjesztette később Dániára is,— Ongent, ezen ország fejedelme, kegyetlen uralkodó lévén, példájával alattvalóit is visszatartóztatla a keresztényhit felvételétől, s azzal kelle meg­elégedni az apostoli férfiúnak , hogy 30 gyermeket megvett, kiket az oktatás után megkeresztelt s magával vitte. Vissza­tértében a tengeri vihar állal Fositeland (jelenleg Amelandt^ szigetre vettetett, e sziget különös tiszteletben volt a népnél; mert Fosit islenöknek volt szentelve, nagy véteknek tartatott itt élő állatot megölni, a föld növényeiből enni, vagy forrásából inni. E kába hiedelem miatt szent buzgalomra gerjedve, több állatot megölt, s társaival azok húsából evett, a forrásnál há­rom gyermeket megkeresztelt, s midőn a pogány nép tapasz­talná, hogy nem következett hirtelen halála, mint reménylel­ték, bámulták islenök tehetetlenségét, Radbot pedig, a nép fe­jedelme felingerülvéu, három nap egymásután napjában három­szor sorsot húzatott, hogy a sors által kihúzandót halál fiává tegye> — de az isteni gondviselés megőrzötte Willibrordot, csupán egy társa lelt a balhiedelem áldozatja, ki vértanúi ha­lált szenvedett­Innen Seeland szigeteire utazott, hol szinte számosakat megtérített, több templomokat épített, s a pogány istenek szob­rait minden helyeken lerontatta. A Frisek lassanként elhagyták vad szokásaikat, szelíd erkölcsökkel ékeskedtek, s a felvirágzó művészet s tudomány által is hírnevet szereztek, sz. Wulfrán, a Sensi érsek, s több egyházi személyek bámulva e nagysze­rű sikert, az ö társaságába vágytak Willibrord aggkorra ju-

Next

/
Oldalképek
Tartalom