Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 41 — apátnő bőkezűségéből az Echternachi kolostort a trieri megyében alapította. Pipin király oliy tisztelettel viseltetett iránta, hogy végrendeletében unokáit gondviselésére bízta, s Wes- tram faluval megajándékozta, Jülich herezegségben, hol később apácza kolostor alapíttatolt. — De nem csak a Frankoktól birt Friseknek hirdette sz. Willibrord az Evangeliomot, hanem Radbot, a pogány Frisia királyának tartományaiba is behatolt, s ámbár a király szívét a keresztény hit iránt meg nem nyerhette, de azt még is eszközlölte, hogy alattvalóit oktathatta, söl maga is ollykor hallgatta a sz. férfiút. Apostoli munkáit kiterjesztette később Dániára is,— Ongent, ezen ország fejedelme, kegyetlen uralkodó lévén, példájával alattvalóit is visszatartóztatla a keresztényhit felvételétől, s azzal kelle megelégedni az apostoli férfiúnak , hogy 30 gyermeket megvett, kiket az oktatás után megkeresztelt s magával vitte. Visszatértében a tengeri vihar állal Fositeland (jelenleg Amelandt^ szigetre vettetett, e sziget különös tiszteletben volt a népnél; mert Fosit islenöknek volt szentelve, nagy véteknek tartatott itt élő állatot megölni, a föld növényeiből enni, vagy forrásából inni. E kába hiedelem miatt szent buzgalomra gerjedve, több állatot megölt, s társaival azok húsából evett, a forrásnál három gyermeket megkeresztelt, s midőn a pogány nép tapasztalná, hogy nem következett hirtelen halála, mint reménylelték, bámulták islenök tehetetlenségét, Radbot pedig, a nép fejedelme felingerülvéu, három nap egymásután napjában háromszor sorsot húzatott, hogy a sors által kihúzandót halál fiává tegye> — de az isteni gondviselés megőrzötte Willibrordot, csupán egy társa lelt a balhiedelem áldozatja, ki vértanúi halált szenvedettInnen Seeland szigeteire utazott, hol szinte számosakat megtérített, több templomokat épített, s a pogány istenek szobrait minden helyeken lerontatta. A Frisek lassanként elhagyták vad szokásaikat, szelíd erkölcsökkel ékeskedtek, s a felvirágzó művészet s tudomány által is hírnevet szereztek, sz. Wulfrán, a Sensi érsek, s több egyházi személyek bámulva e nagyszerű sikert, az ö társaságába vágytak Willibrord aggkorra ju-