Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 393 - gazdag no főrangú olasz nemeshez menvén Nápolyba, férje halála után 1534-ben szerzetes életre szentelte magát, s Nápolyban a Capucinus apáczák számára első kolostort alapított. Innen Franczia, Németországba, Sweiczba sőt az uj világba is el- terjedett. 28. Sz. Christina szüzek. Jelen században alapíttatott e női intézet, 1807-ben Méjanes asszonytól Francziaországban, czéljok az iskolai tanítás s betegápolás. Fő székhelyük Metz Francziaországban, hol házok 70 tagot számlál, ezen kívül több jeles városokban bírnak telepitvényekkel, mellyeknek az öszves száma 250-et tehet. 29. Cisterciták. Azon időszakban, midőn a vallásos élet újból éledni, s a keresztény tökéletességre törekvés mindinkább fejledezni kezde, t. i. a XI—ik és XH-ik században, keletkezett a Cisterci Rend, mellynek a Xl-ik században alapítója sz. Robert, s a XII-ikben terjesztője sz. Bernárd, a mézzel folyó Doctor volt. Főszékhelye a rendnek kezdetben Francziaország volt, Jelenleg legtöbb házaik az Osztrákbirodalomban vannak, hol 16 telepilvényben közel 500 egyén létezik. Vannak e birodalmon kívül Olaszföldön, s különösen Romában a Jerusalemi sz. keresztről nevezett templom, s bibornoki czím (mellyel múlt év végén Magyarország főpapja Bíbornok-Herczeg Scitovszky kér. János ékesíltetelt fel, a Cislercieké, — s ugyanott sz. Bernárd temploma, — vannak továbbá Sweiczban, Belgiumban, Legyelországban, Magyarországban. Rendfőaök: Tassini Ricardo Maria. 30. Cistercita apáczák. Ugyanazon időben keletkeztek a cistercita rendű apáczák, midőn a férfi intézetek, t. i. a Xll-ik században, s Manriquez Angyal cisterci rend Írója szerint sz. Bernárd nővérei s rokonai voltak elsők, kik e név alatt magokat Istennek szentelték. Francziaország, Sweicz, Olaszföld, Bajor-, Szászország sőt az nj világ is bir néhány cistercita apáczák kolostorait. 31. Ctarissák. Miliy nagy hatással bir a jó példa, s mikép a nagy szentek ösztönt nyújtanak másoknak a követésre,— sz. Clara életéből, ki a Clarissákat alapitolta, világos. Ugyan