Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

— 391 — szeuí alapítójuktól, Romijaidtól, ki Ravennában 907-ben szüle­tett, s 1027-beu ball meg, hanem első lakhelyükről Camalduli- tói vették nevüket. Megerösíltetett Il-ik Sándor pápától 1073- dik évben. Czélja e rendnek elméleti élet, s világtól elválva önmegszenlelés. Fő székhely Róma, mellyen kívül még Olasz­földön vannak lelepilvényeik. A Rend tagjainak száma 110-et lesz. Rendfőnök : Zuppani Jósét. 20. Camalduli remeték Számosabbak a Camaldali reme­ték, kiket Justiniani Pál a XVl-ik század elején alapitolt, czélul (űzvén a sz. alapiló szigorát visszahozni s ezen igyeke­zet Juslinianinak X-ik Leo pápa állal megdicsöítetelt s helyben hagyatott. Ezek sem terjedtek azonban Olaszföld határain túl s számok 200-ra megy. Rendfönök: Genezari Vazul. 21. Camalduli apáczák a X[-ik században keletkeztek, sz. Rornuáld szigora élete a nőnemtől is megkedvelteivé!). Szá­ma ugyan ezen magányba vonult, s elméleti életbe merült szü­zeknek kevés, de Romában, a fővárosban mindeddig létezik ko­lostoruk. 22. Carmeliták. Némelly irók a Carmelíták szerzetét leg­régibbnek , sőt a keresztény egyházat is 8 századdal megelő­zőnek állítják, kinek t. i. alapi'ója Elias prophéta, ki Achab ki­rály, s Jezabel idejében élt, lett volna, mire az Egyházban Jul. i6-án olvastatni szokott egyházi solosma is utal. Annyi bi­zonyos, hogy nyugoton a keresztes hadak időszakában lett is­meretes, midőn a Carmel hegyén szétszórva élt remetéket sz. Albert Jerusalemi patriarcha cgybegyüjlölte, s nékik szabályo­kat adván, 111 ik Honorius s IV. Incze pápáktól megerösítelelt, Fő székhelyük Roma, hol 3 kolostoruk van, s ezen kívül Euro­pa minden kath. tartományaiban elterjedve vannak. Rendfönök jelenleg: Ferrara Ágoston. 23. (Saruilan) Karmeliták. Szigorúságok által a ruházat­ban, s eledelben különböznek az előbbiektől, eredetök Sz. Já­nosnak (de Cruce) lulajdonítatik, ki a XVÍ-ik században élt, s sz. Teresia tanácsából a Carmelila rend reformját létre hozta. Még a múl! században olly terjeded volt a rend, hogy három:

Next

/
Oldalképek
Tartalom