Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

387 — Uendfönök: Kér. János atya (a fájdalmas Szűzről.) 3. Sz. Ágoston apáczák. Eredete ezeo apáczáknak szin­te a 13-dik században volt, s az ájtatos nőnem olly vonzalom­mal viseltetett sz. Ágoston szabályai szerinti szerzetes élet iránt, hogy a XVl-ik században 300-nál több kolostoruk volt. A kalh. világ fővárosában 5 házuk van. Ezen kívül elterjedve vannak Olaszföldön, Francziaországban, Sweiczban, Németbi­rodalomban, Peruban. 4. Sz. Ágoston remete apáczák. Ezen apácza rend tag­jai sarutlan sz. Ágoston apáczáknak is neveztetnek. Er^delök a XVI-ik századig felvihető, Spanyolhon és Portugálba volt első hazájuk, de van Rómában is sz. Jakab tiszteletére tem­plomuk. Spanyolországban eltörölletésök után is néhány házok fenmaradt, Osztrákbirodalomban kettőt bírnak. Bővebb adataink felölök nincsenek. 5. Sz. András nenék. Ezen női rend Fournet András Hubert franczia áldozárlól, ki 1752-ben született s 1833-ban hunyt el, alapíttatott 1806-ban a Poitiersi megye kebelében, s miután 1829-ben VHÍ-ik Pius által megdicsértetett s helyben- hagyatott, Francziaországban elterjedelt, s több mint 20 ház­zal bir. A fő székhely Puy, ugyanazon megyében. — A ta­gok öszves száma 100 házban körülbelül 600. 6. Angol apáczák. Nevezelöket az alapító nőtül, Maria Ward-tóI 1609-ben vették, ki eredetére Angol volt. Főczél- jok a keresztény leányok nevelése. 1703-ban asz. széktől meg- erősílleltek. A türelmetlenség ugyan őket székhelyeikből kiza­varta, s sz. Omerben Hollandia városában találtak menhelyet,— s innen később Olasz-, Franczia-, Német-, Magyarországokban is elterjedtek, sőt hazájokba is visszavetettek. Főhelyök York Angolhonban, öszves számok mintegy 500. 7. Anunciaták. E név alatt azon szüzek gyülekezete is­meretes, melly Genuában Ferrari Victóriától, ki 1562-ben született, az angyali üzenet emlékére alapíltatott, sz. Ágoston szabályaira kötelezvén a szüzeket. Az elméleti élet főczéljok, s Vül-ik Kelemen pápától 1604-ben helyben hagyattak. Fő székhelyük Roma, hol turehine név alatt ismeretesek kék ru­25*

Next

/
Oldalképek
Tartalom