Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
295 Toulonból Hippóba áttéteitek. — A Trappisták ugyanitt nagy- terjedelmű földeket kaptak, hogy ezt miveljék s haszonvehe- tövé tegyék, — az irgalmas nénék a betegek ápolásával bízattak meg, s Marseille-ban különös társaság is alakult, melly czélul tűzte Észak Afrika polgárosítását. A hívek buzgóságát minden tudósítások egyiránt magasztalják. Böjtben*), minden hívek a templomba jutni törekednek, hogy helenkint háromszor hallhassák az Isten igéje hirdetését a püspök által. A székes egyház rendesen megtelik, ámbár sem haranggal, sem más küljellel összve nem hivatnak. Minden vasárnap különböző nyelveken oktatás tarlatik, t.i. török, német s olasz nyelven, mivel az algíri népség is igen vegyes, s ezekre a sz. írás szavai is némileg illenek: hogy minden osztályból, nyelvből, s nemzetből vannak öszvegyülekezve. — Husvét táján több ezeren járultak az oltári szentséghez, s számok kettőzve leend a húsvéti idő végéig. Ugyanitt a püspök főpásztori gondja állal alakult „a szeretet társulata“, melly a testi mint lelki bajok enyhítését tűzte czélul, — a tagok száma rövid idő alatt százat haladta, s osztályokat képeznek, hogy a különféle bajokon könnyebben segíthessenek. A nagyhéli sz. ünnepélyeken mindég nagy számú nép jelenik meg, sz. olaj szokott egyházi szertartásokkal megáldatott. Az Ur koporsója folytonos imádkozóktól környeztetik. Az áta- lános áldozás — egyházi s világi személyeké nagy csütörtökön a legépülefesebb látvány vala , 13 európaiak voltak a lábmosásra eresztve, kiknek a püspök maga szolgált később az asztalnál. — A zsidók is nagy számmal jelenlek meg a keresztény szertartásokon. Husvét napján reggeli öt órától délutáni egyig tömve volt a templom, — a keresztény istentisztelet felsége az arabokat is a templomba vonzotta, s áldozataikban az oltárra vetélkedtek a keresztényekkel. — A püspök ékcsszól- lással hirdette az ünnep méltóságát, s hálával említette a királyi bőkezűséget, mellyel az egyház díszét emelte.“ — így rajzollalik az első évi keresztény élet Algierban, melly emlé#) L’ Ami (le la Rétig. 1839. pag. 199.