Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
XXVII — jez ki, midőn mondja: „A teremtés czélja a keresztény egyház alapítása,“ — mert a teremtésnek is feladata, hogy Istennek temploma legyen, mellyben néki Krisztus által örök di' csérét s magasztalás nyujtalik. A szerek ezen épülethez minden népekből szedetnek, s ki csak egy követ hord hozzá, többé e! nem veszendő müvet mivel. Isten s ember együtt munkálkodik. Isten az elszáradt törzsököket is felkeresi, mindent mi országára képes elkészít s felvesz, s ezen országból ismét minden részre kihatnak a mozgalmak, hasonlólag azon lüzhelyhöz, mellyröl örök szikrák pattognak szerte, hogy mindenfelé Isten dicsőítésére magasb isteni életet nyújtson, — s hogy ez a rcligiói igazságok tanítása állal fentarlassék, s tisztán megörizlessék, az Isten templomába gyűjtött választott nép kormányoztassék, Krisztus tanítói hivatalt — papi rendet — alapított, hatalmat adván ennek a hivék vezetésére, nevelésére s kormányzására, tehát országának alkotmányt Krisztus a hierarchia alapításában hagyott, ennek változhatatlan létrészei a primatus s püspökség, mellvek rajza e munkában foglaltatik, mint ismét Isten dicsősségének legnemesebb emléke. A hitelesség fő kelléke lévén minden történeten alapuló rajzoknak, jelen munkában is erre főfigyelem fordíllatolt, s ha nem volt is alkalmam a vaticani levéltárok fiókjait átvizsgálni, hol a legbiztosabb adatok találtatnának, de épen e levéltárok őrjének munkáját választám Útmutatóul, mellyel t. i. Pelri Jeromos 1850-ben illy czim alatt: Prospeflo della Ge- rarchia episcopale in ogni rilo e dei Yicariati, Delegationi, e Prefellure nei luogi di missione della S. chiesa caltolica, aposloíica, romana in tutto I’ őrbe“ napfényre bocsátott, s az évenkinl megjelenni szokott romai névkönyvet, — e két munka ugyan csupán neveket közöl, s a hierarchiai lánczolalot, de épen ez azon lényeges rész, mellynek hitelességére biztos alap kivántalott; többi történeti adatok kútfőit részint kezdetben, részint saját helyeiken idéztem, s milly ovatos választással éltem ezek használatába, a figyelmes olvasó könnyen észreveendi. Európára nézve többnyire az egyes nemzetek saját íróikból vannak ezek merítve»
