Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 222 franczia nyelvekben, nem különben a bölcselet-s hittanban nyernek kielégítő oktatást. — A Maroniták Romában a Propaganda- intézetben több rendbeli alapítványokkal bírnak: a franczia fo- radalomnak gyászos kihatásai azonban itt is a calh. egyháznak érdekeit csorbították, mivel hogy a franczia segéd-társulatok részint megszűnvén, részint működéseikben hátráltatván, az eddig küldött öszvegeket visszafogták. A Propagandában kiképzett áldozárok gyakran már Romában nagyobb egyházi méltóságokat nyernek el. Atalában a Maroniták közölt a műveltség jóval nagyobb a középszerűnél. A vétség esete a papság közölt felette ritka; nagyobb bünmerény hallatlan. A Maronita papság, egyházi szertartásai alatt, a latin egyháziak ruháival él, valamint a rituale is leginkább közeledik a latin szertartásokéhoz. A szent mise áldozatot épen úgy végzik, mint mi nyugoli katholikusok, csak hogy ők a kis csendes misében is használják a tömjént, valamint a nagy énekes misében. A Melchiták palriarchái Antiochiában, Jeruzsálemben, s Alexandriában székelnek, az egyházi fegyelem ugyan az a Maronita katholikusokéval, de a Melchiták között nincsenek szerzetesek. Főleg déli Ázsiában nagyon számosok; így az Antio- chiai patriarchalus 5000 görög Catholikusokat számlál, Jeruzsálemben nincsen több 50-nel, egy püspök és két áldozárral, minden népesb községben létezik iskola és szentegyház, mellyel nagy költséggel feltartanak. A papság kiképeztelését nyeri közönségesen az illető püspökök házában, annak közvetlen felügye- lése, és befolyása alatt; legújabb időben az Antiochia patriarcha egy középszerű nagyságú papnöveldét alapított. A Mel- chitáknak nagyobb része csak a 17-ik század elején tért vissza a kathol. közösségbe, a midőn Cyrill patriarcha magát öszves községével Romának alávetette; ez idő óla számiitatnak a görög kath. püspökök. — A romai szent szék a Melchita rituálét, melly sz. Vazul és Chrysostomus szertartásait, és az ismeretes praesanctificalumol foglalja magában, időnként a patriarchátusok számára ó-görögből arab nyelvre lefordittatta, mivel hogy a régi, a jelen kath. népesség előtt teljesen ismeretlen rituálé nyelvnek megtartása nagy akadályul szolgált volna az arab Mel-