Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

— m —

f) Twente 27 plébániával. Legnépesebb plébánia az öok- marsumi. A föáldor Denekampban lakik.

g) Gröningen 15 plébániával, hol nem csak a legnépesebb község, hanem föáldori lakás is van.

2. Herz-ogenbuschi. Ezen apostoli helyettesség 8 espe- rességben 138 plébániát foglal. E főhelyen 4 plébánia van, — a Brabanti herczegségben. Nevezetesek még a Tilborgi és Oer- schotti községek.

3. Bredai. — Ebben két esperesség és 44 plébánia van, t. i. a bredai esperességben 25 plébánia, a Bergop-Zommiban 19 plébánia.

A két egyházi vidék következő:

1. Gravei, hol 3 esperesség: Nymegen, Druten, Kuyk, és 63 plébánia van.

2. Ravensteini kerület, hol 19 plébánia van, s ezek közölt az Udeni legnépesebb.

Graveban kath. folyóirat is jelenik meg, Holland nyelven e czim alatt: Calholijke nederlandsche Stemmen oven Gods- dienst sat. — Szerkesztője az áttért: Le sage ten Broeke.

Legújabban Hollandia rendes egyházi kormánnyal megörvendeztetett, mellyre vonatkozó oklevelet alább saját helyén olvashatni.

Itt nem régiben a Limburgi gróf Vilhelm, Bernárd Styrum a kalholicismusra tért.

A hollandi Clerus átalj iban igen tiszteletre méltó, hiteles tudósitások szerint, a pásztor s nyáj közölt szép egyetértés van, s még a Protestánsok imaházai részvéllensége miatt romba dőlnek, a katolikusoknál kissebb helyeken is díszes templomok építettnek.

XII.

«fontai köztársaság.

A Jóniai köztársaság 1814ben alakult britt hatalom alatt s hét főszigetet foglal magában, mellyek közül Corfu, Naxos, Santa Maura, Cephalonia, Zanle, Theaki a joniai tengeren, Ce-