Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 175 — mellyhez mint segédmegyék tartoztak: Singidunum (Belgrad), Petovium (Petlau), Siscia (Sziszek), Cibala (Valpó), Mursa (Eszék), Dáciái vagy erdélyi s Stridoni, mellyek tehát szinte Pettaut s Dáciát kivéve, ugyanannyi slavoniai megyék voltak *). A Homlokról, kik Heraclius császár idejében telepedtek meg mostani helyeiken, a görög irók bizonyítják, hogy a császár által Dalmáliából küldetvén hozzájok egyházi személyek, a keresztséget felvették az apostoli szék engedelmessége alá vetették magokat *), s a salonai érsek hatósága alá rendelteitek. De nem csak a megyék nagy részint elenyésztek, midőn a szomszéd Pannóniából Magyarország alakult, hanem e népeknél még pogányok is találtattak, valamint polilicai helyzetök is a 9-ik században, s önkirályaik által való kormányzások megszűnt. 1088-ban ugyan is Zvonimir horvátországi, s István dalmaliai királyok magtalanul halván meg, midőn az uj király választása fölötti zavarokban Ilona, a magyar király sz. László nővére s özvegy királyné birtokaitól megfosztatott, Horvátországba bemenvén segítségére, mind a folyóközi (Croatici inter- amnensis), mind a közép (mediterlanea) Horvátországot elfoglalta, testvérének Lamperlnek fiát, Almust, királynak tétette. 1096-ban ugyan a Horvátok fellázadtak, s mivel őket Almus megzabolázni nem tudta, Kálmán király őtet visszahivá, s magát koronáztatá meg Horvátországi királynak, egyszersmind elfoglalta a tengermelléki Croáliát is, mellyet még sz. László meg nem hódíthatott. Ez időtől fogva Horvátország Magyarországhoz csatoltalott, s Bán igazgatása s magyar törvények alatt, a magyar koronához tartozott, még a legújabb időkben az 1848/9-ki zavargás következtében a polilicai függés ugyan megszűnt, de az egyházi viszonyok a régiek maradtak, azon különbséggel, hogy Zágráb érseki méltóságra emeltetvén, különös metropolitai tartomány keletkezett 1852-ik *) Kerchelich Hist. Episc. Zágráb. Cap. 4. p. 14. — **) Porphyrogenilus, Cedreuus, Zonaras illető helyeit Lticinsnál de regno Palm. et Croat. Lib. I, cap. XI. p. 44 et sqq.
