Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 150 — rályok sorában 8-iknak. De foutos törléneti adatokkal bizonyította be Pray *), mi szerint ez utóbbi vélemény okai nem állanak, s sokkal hihetőbb, hogy sz. István azon 10 megyék közé, mellyek megerősítését Rómából kérte, a nagyváradi is volt; ámbár lehetséges, hogy sz. István azon zavaros időkben a megye tökéletes rendezését be nem végezhette, hanem sz. László Nagyváradon basilikát építvén, s ugyanott társas káptalant is alapítván, annak mintegy második alapitója lett, hol egyszersmind kívánsága szerint el is lemetletett, holt tetemei csodálatos módon Váradra vitetvén. — Nagy fényt kölcsönzött ezen egyháznak sz. Lászlónak 1191-ben a szentek sorába ig- tatása, mert valamint addig, úgy annál inkább ezen (ul nem csak a megkoronázott fejedelmek sz. László koporsójához za- rándokoskodni szoktak, s különös kegyeikben részesítették az egyházat, hanem többen ö mellé temettettek ; úgymint II. István 1131-ben, II. András 1235-ben, IV. László, a körösszeghi ütközetben elesvén, 1290, Beatrix, első Károly király második neje 1320-ban, Maria, Zsigmond király neje 1395ben, és maga Zsigmond császár és király 1436-ben. A tatárjárás alkalmával, melly az országot véginségre jutatta, e megye főleg érzette a vad csoportok dühét, mert nem csak a székesegyház minden bentlevőkkel, kik itt menhe- lyet kerestek, elpusztítatotf, mint Roger váradi kanonok és szemtanú ,Miserabile carmen4 czimü versezetében irja, lerombolta- tatott, hanem a megyei papság, s lakosság is leölelelt, s a szentegyházak elpusztítanak. De IV-ik Béla király gondoskodása által ismét felüdüloi kezdett, s később Zsigmond, és Corvin Mátyás jótékonyságából a hajdani fényre emelkedett. Zsigmond ugyan is, ki a királynéval egyetemben még éltében a nagyváradi székesegyházat temetkezési helyül választotta, a váradi megye s káptalan jogait, mellyekről az oklevelek tűzveszély által megsemmisítettek, (csudálatos módon épségben maradván a lángok között sz. László ereklyéi) uj oklevéllel meg) Hierarch. Hung. P. II. p. 87—161.
