Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 148 — imákat teljesítvén, kétszer napjában ájlatos menetel tartott, irielly mindeddig is megtartalak“ *3- 1526-ban a mohácsi vér- napon Chahol Ferencz csanadi püspök is elesvén, s 1573-ban Csanád város is a török halalom alá jutván, a székesegyház lerombollalott, s a püspöki szék is csak mint név és czím maradt fel; a XVt-ik században azonban ismét föpászlorokat olvasunk a Csanádi püspöki széken, s Kolosváry Sándor I-sö Ferdinand követe a Tridenti zsinaton, Csanádi püspök volt. s ugyanott 1562-ben Nov. 12-én meg is halt. Dudith András, szinte tridenti követ a Csanádi püspökségről tétetett a pécsire, meg végre hite hajótörést szenvedett. Ili. Károly király által a török járom a Temesi Bánátban lerázattatván, 1731-ben e rész is a Csanádi megyéhez csatoltatolt, s Mária Terézia 1742-ben székesegyházat is épitetelt. A megye jelenleg Csanád, Krassó, Torontói, Temes megyéket, Csongrád megye egy részét, s a né- melbanáti, s oláh-illir őrezredeket foglalja, vagy a legújabb polilicai rendezés szerint a Vojvodina nagyobb részét. Véd- szenlje a megyének: sz. Gellert püspök és vértanú. A káptalan egykorú a megyével, s sz. Gellért életirója előadja a szabályokat is, meliyeket kanonokjainak adott, s hetet névszerint is megnevez: u. m. Albérlőt, Fülöpöf, Henriket, Conrádot, Cratot, Taclot és Istvánt; kik a magyar nyelvben jártasak lévén, az isten igéjét a népnek hirdették **). Hogy hajdan több tagjai lehettek, több adatokból kitűnik ***;. 1495ben a káptalani méltóságokon kívül hat lőesperesség említetik, Ill ik Károly alatt a káptalan csak négy egyedben állítatott helyre, Mária Terézia 1758-ban alapította a nagypréposlságot, és 1795-ben maga a káptalan, és Prinzen Károly Ernest báró, s megyei áldozár a hatodik kanonoki állomást, 1729-ben hiteles helyi jogát nyerte, 1811-ben diszrcndet, 1821-ben bold. Fe*) L. Vita s. Gerardi edit. 1768. p. 202. — **) Vita s. Gerardi Cap. Xll. — L. Sclieinat. Dioec. Csanad de a. lS36.^p. 15 és 16.
