Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

143 —

Gömör, Szepes, Ugotsa, Marmaros vármegyékre, s a hajdú városokra (erjeded, még 1816 ban az eperjesi megye belőle ki nem szakíttalott.

Van a megyében három apátság, vagy is archimandria: sz. Mihályé, Körlvélyesen, Marmarosban, sz. Miklósé, Csernek- hegyen Munkács mellett, és sz. Péter és Pál apostoloké Bik— szádon, Szathmárban.

Feloszlatik a megye hét főesperességre ; Székegyházi vagy Bereghi, Mármarosi, Szabolcsi, Szathmári, Ugocsai, Unghvári, Zemplénire; mellyekben 44 kerületi elesperesség, 463 plébánia létezik. Az öszves görög kath. hívek száma: 452,788.

Sz. Vazul rendű szerzetesek vannak: Munkácson, hol a proto-hegumén székhelye, Mária Pócson, Kis-Bereznán, Miszli- czen, Bikszádon.

A megyét jelenleg kormányozza mélf. Popovics Vazul, tapolczai apát, kineveztetetl 1837. Mart. 16-án s April 19-én 1838-ban püspöki székébe igíalfalolt *).

II. Kalocsai és Bácsi főmegye CAEpp. Colocens. et Ba- csiensis).

Azon tiz püspökségek között, mellyek megerősítését sz. István király Astrík követje által Sylvester pápától kérte, hogy a kalocsai is volt, Hartvik, sz. István életirója világosan tanúsítja e szavakkal: ,,megismervén pedig az okos vezér (sz. István) Astrik vallásosságát, a kalocsai püspökség méltóságára emelte“ **). De ebből egyszersmind az is világos, hogy Kalocsa kezdetben nem érseki, csak püspöki szék volt. Mikor lett pedig főmegyci rangra emelve, a történelirók habozásai miatt felette nehéz teljes bizonyossággal meghatározni. — Bács fömegyének eredete is felelte homályos, — ez szinte kezdetben püspöki szék volt, s némellyek eredetét a Vl-ik századig felviszik ***) de, sokkal biztosabb a hazai Írók állítása, hogy sz. István alatt

*) L. Schematism. Dioec. Munkács, de a. 1839. — Reesch univers. Schematism, p. 561. •— **) Caithuilii vita s. Steph. edit.

Prav. q. 130. — ***) Íj- Farlati Illyrici sacri P. II. p. 173.