Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
állal halván; a Jesuitákat nagyszombatba az angoly apáczákat Balassa-Gyarmatra, Irgalmas nőket Pestre behozta. — Boldog évekre I — Segédmegyék: i. Besztercze-Bánya, megye. (Dioec. Neosoliens.) Esztergom fömegyéböl Maria Terézia állal 1776-ban sza- kíltatolt ki, a székhelyen, Besztercze-Bányán a Jesus társaságiak collegiuma rendellettvén püspöki s káptalani lakul. Bar- kóczy Ferencz esztergomi érsek halála után ugyan is 10 évig üres lévén a főmegyei szék, 1775-ik év Nov. 21-én kinevezte Mária Terézia gróf Batlhyáni Jósef kalocsai érseket, de egyszersmind a fömegyét négy részre osztotta, a fömegyén kívül, t. i. Beszlerczei, Rosnyói, Szepesi megyét alapítván *). A kör- möczi nehezékház — domus piselaria — az érseki hűbéri telkek, s az esztergomi fökáptalan tized s negyedékeket kivéve, a megyéhez püspöki birtokul az egész sz. kereszti uradalom, s annak tizedei csalollatlak. Berchtold Ferencz, növi püspök, kapomaki apát, pozsonyi prépost lön első főpászlora, meghalván 1753-ban, utóda Zerdahelyi Gábor, váczi nagyprépost, li- lopoli püspök lelt 1800 ban, halála után 1813-tól 1819-ig brüllen hagyatván, a püspöki szék Makay Antalra bízatott, ki 1823-ban átment Veszprémbe, Beszterczére pedig Belánszky Jósef nyilrai prépost neveztetett. A káptalan 6 egyedből alakíttatott: nagyprépost, olvasó, éneklő, örkanonokbóí, egy föesperesböl, egy mesterkanonokból, és 5 czimzeles kanonokból. Ellátására a rosnyóival társaságban a sági préposti, hajdan a beszlerczei Jesuilák bírta jószágokat nyerte el. A luróczi préposfságon kivül, mellynek javait a tanulmányi alapítvány (Fundus studiorum) bírja, sem prépostság, sem apátság a megyében nem létezik. — 125 — *) L. Katona 39, 848. — Novotny Sciagraphia Huug. T. II. p. 61. Lányi Magyarföld III. 119.
