Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 118 — 12) Győri 1745-ki Kr. Zichy Ferencz püspök jótékonyságából alapitatott 27 növendékre. 13) Zágrábi 1622ben Ropnli Boldizsár, székes káptalani nagy prépost által alapítva. — Ezeken kívül keletkeztek: Veszprémbe, Váczon, Nagy-Váradon, Gyulafehérváron, Kolosvárott sat., mellyrkre nézve Mária Terézia királynő gondoskodásából tanulmányi rendszer is 1777-be kidolgoztatott, de ez 1783-ba 11-ik József császár alatt Rautenslrauch, brzevnowi apát fel- iigyelése alatt nem csak sokban megváltoztattatott, hanem három évvel később minden nevendékházak eltöröltetvén, Pozsonyba, Egerbe, Zágrábba köztanitás rendeltetett. — De ezen intézkedés nem találtait ván czélszerünek, Ií. József császár halálával azonnal meghiúsult, s azóta alig van megye, melly saját papnevendékházzal ellátva nem volna. Ezen átalános ismertetések után, lássuk már különösen a hierarchiai szerkezetet Magyarországban. 1. Esztergom, főmegye (Archi Fpp. Strigon.) A magyar kath. egyház fővárosa, s az érsekek székhelye Esztergom, melly Pannonia szelén a Quadok és Marcománok ellen még a rómaiak idejében megerősített hely vala, s mivel az Iszler és Grán egybefolyásánál épült Istrogrami'Tjnak, a magyaroktól Esztergomnak neveztetett. Geysa vezérnek székhelye, s sz. István első király szülőföldje, hol sz. Adalbertlól meg is keresz- teltelett. Ki volt első érseke, sőt az érseki szék is, melly évben alapítfalotl, a történetírók közt nagy vita tárgya, mások sz. Adalbertot, mások Anastasiust, s ismét mások Domokost nevezik, mint első érseket, — annyi bizonyos, hogy sz. Adalbert Magyarhonból a Poroszokhoz menvén az F.vangeliom hirdetése végett, 997-ik évben vértanúi halált szenvedett, melly időben még az esztergomi szék tervben talán, de valósággal nem létezett, miután csak 1000-ik évben erősíttelell meg Il ik Sylvester pápától; Ai astasiusl csupán a Pannonhalmi apátok névsora említi, a leghitelesebb okirat pedig, t. i. a Pannonhalmi apátság alapítási oklevele sz. Istvántól Domokost említi, ki már a Kupa vezér elleni harczban sz. István oldala mellett s tanúja az ö fogadásának volt. Domokos által épiteleíl sz Adal
