Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
7 — 66 Romai udvar* (Curia Romana.) CNoti%ie: pay. 195—325. — Descrizione di Roma. 1828. — Valter, Kirchenrecht §.128—130. Müller , Lexicon.'—Curie — Conyreyationen. — H. Plettenbery Notitia Conyreyatio- num et tribunalium curiae Romanae Hildesh. 1693. 8}. Az egyházi kormány és itélőszékek romai udvar név alatt jönnek. Már a Romaiaknak vallási s polgári ügyeik szoros kapcsolatban lévén, hol azok elintéztettek Curiának neveztetett, a nevezet át ment azon időszakra, midőn a Capitoliumon az üdvösség jele, a kereszt díszelgett, s részint a helyet jelenti, hol az egyházi tanácskozások tartatnak, részint a legfensöbb kormányzási s ilélő testületeket, részint a pápai udvar személyzetét, mindegyik többnyire különféle osztályokból áll, bizonyos működési térrel bir, határozott tárgyalati rendet tart, s bibornok elnöklete alatt áll. Részletes történeti rajzokat adni e testületekről nem czélom, csupán rövid ismertetést, melly .mind e mellett sok terjedelmes munkák hiányait pótolandja. I. Gyülekezetek. CCongregazioni.) 1. Hitvizsyáló közönséyes római yyülekezet. (S. Romana ed Universale Inquisizione.) Keletkezete e gyülekezetnek HL Incze idejébe esik, midőn az Álbi városáról nevezett eretnekségek ellen sz. Domonkos, s ez időszakban alapitolt domonkosi rend küldetett, s később rendes itélöszéki alakot vett, s IX. Gergely ÍV. Incze pápák által
