Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
- 56 — zeit a bibornoki szent testület, azon állapotra nézve, hogy az apostolok sz. Péter segélyére voltak, mielőtt különös egyházak püspökei lettek. De ezek, mint említve volt, tudósok véleményei, s pedig a római pápák tekintélyén alapitvák, mellyektől mind amellett különbözni szabad, mert az egyház évkönyvei tanúsítják, hogy a három első században a bibornoki név ismeretlen volt, ha talán némi hivatal létezett volna is, — isö Sylvester pápa említ elsőben is bibornokokat,*) ki Constantin császár megtérése után tartott római zsinatban több rendeleteket hozott a Cardi- nalisokról, — s itt már a presbyter és diakon meg különböztetik : „(Presbyter Cardinalis nisi cum 64- testibus, non deponatur, Diaconus autem Cardinalis urbis Romae, nisi cum 27 testibus non condemnabitur.“) Sylvester után a pápák többnyire e nevezettel éltek, söl még a főbb egyházakban is Cardinalisoknak hivott papok rendelteitek — mintegy behelezeltek **) —még e nevezet csak a szent szék tánácsosainak engedtetvén meg minden más egyházaknak tilalmaztatok ezzel élni. — S ez volt az első kitüntetési fok, — mellyet nevelt ugyan az is, hogy kitűnő szertartásokkal neveztettek, hogy olíy jeles tulajdonok kivágattak bennük, miilyenek a püspökökre nézve vannak az egyházi törvények által szabva, hogy nem csak Romaiak vagy Olaszok, hanem a főméltóságban lévők közül minden más nemzeteknél is neveztettek, — de főleg tekintélyt kölcsönzött nékik azon rendelet, miszerint IY. Eugén őket minden egyházi méltóságok felé emelte, az említett: „Non mediocri/4czimü bullájában,— *) A magyar elnevezés valamint átalában kévéssé alkalmas e méltóság kifejezésére, mintán a ,,Cardo“ szótul neveztetlek a Cardina- lisok, ugyaz időbeliekre közelről sem illik, mert bíborral — purpura— nem éltek, ez későbbi szokás s jog, mint látni fogjuk.— **) Bellarmin, de Clericis I. I. 16. „Omnes, qui certae ecclesiae erant addicti sive incardinati, ut ei semper vel praeessent ve! servirent, cardinales dicabantur, iis oppositi, qui certo tantum tempore ecclesiam regebant, vel ei lanquam auxiliares addicebantur.“
