Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
— 102 — 2) A nit lia (Dioec. Amerina). A város egy a legrégfeb— bek közül Olaszföldön, mellyről Plinius, Festus, Virgil emlékeznek , sőt az első Románál is régiebbnek állítja. A püspöki szék eredete azon időből levőnek látszik , midőn sz. Péter az apostoli fejedelem e földet az Evangeliom fényével felderítette, s minden nevezetesebb városokban a pogányság romjain a keresztet győzelmi jelül kilüzette. — Narni és Terni szomszéd megyék miatt, mellyek legközelebbi szomszédai, a megye kiterjedése csekély, s híveinek száma 25000-nél többet nem számlál. Püspök: Brasca-Bai tocci Marián, lelt Jul. i 1—kén 1830. 4) Anagni (Dioec. Anagnina). Ámbár a megye és székhely terjedelmére s népességére csekély jelentékenységü, az egyházi történetben még is halhatatlan nevű, miután négy egyház feje e kis városból vette eredetét, u. m. Ilí-ik íncze, IX. Gergely, IV. Sándor, VIII. Bonifácz,— kik közül az első fáradhatatlan törekvései az eláradó dudvák kiirtásában az egyházi téren, —a másodiknak az egyházi jog rendezésében s Pennafort Raimund állal az egyházi jog szerkezletésében ismeretesebbek, hogy sem hosszabban előadni szükség volna. A megye csak néhány helyeket foglal kerületében, s népessége I5000-el tehet. — A székhely 2000-et számlál. Püspök jelenleg: Trucci Péter Pál,— ki 1846. Sept. 21-kén erösitelett meg. 5) és 6) Ancona és Umana egyesült megye. A hajdani Picenum területén fekszik , — az első kikötője miatt már a pogány Roma idejében nevezetes, s Traján diadal ivével e napig ékeskedik.—Mivel azonban Umana mindinkább alászál— lőtt, V-ik Márton pápa az Anconai megyével egyesítette, — melly egyesség e napig tart. A megye 60000 hívet számit, kik közül 25000 Anconában lakik. Püspök: Cadolini Antal Maria, egyszersmind bibGrnok, kineveztetett 1838. Febr. 12-kén. 7) Ascoli (Dioec. Asculana). Már sok évvel a keresztény számítás előtt ismeretes, s mivel a romai uralom fölött több véres harezot vívott, végre szétdúlatolt, később felépitelvén,
