Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
— 95 — lelt van egy kisded kápolna, melly közönségesen „Dombié quo vadis“ név alatt ismeretes, — a hagyomány szerint, midőn sz. Péter Neró üldözése elöl menekülni akarna, itt találkozott a megváltóval, ki vállain keresztet hordozván, a bámuló s elrémült sz. Pétertől a fent idézett szavakkal szóllitatolt meg. — Ugyanitt van Sz. Sebestyén basilikája, egy a hét főegyházak közül, mellynek építési ideje Constantin császár időszakára tétetik, ki azt sz. Calixt temetője felé tétette, hová Lucina, római föraugu nő sz. Calixt tetemeit tette 1611. Scipio Borghese bibornok által kijavitatolt, s sz. Bernárd szerzeteseknek adta által. Ugyanitt vannak sz. Sebestyény catacombai, vagy is sz. Calixt temetője, melly legnevezetesebb s terjedelmesebb Romában. Itt szoktak az első keresztények üldözés idejében éjszakákon öszve gyülekezni, itt végzették az isteni szolgálatot, és holtaikat eltemették, — terjedelmét képzelhetni, miután né- mellyek szerint 20 olasz mértföld lehet területe, s itt 13 pápa, s körülbelöl 70,000. vértanú van eltemetve. I-söS.Urbánoratóriuma szinte e vidékben fekszik,hol 236 körül a Neofilusokat megkeresztelte: és a melly Vili. Urbán által díszesen felékesitetett. Egy dombról e templom mellett csörgedez az Eyeria forrás, hol hajdan erdő és barlang is volt, s itt szokta Numa — a romai nép törvényhozója titkos beszédeit az Egeria Istennővel tartani. XIII. Tiberisen túli vidék (trans Tiberim-traslevere) melly a Janiculus hegyet foglalja magában. Nevezetes itt sz. Cziczelle temploma ugyanazon helyen építve, hol e sz.Szűz és vértanú lakott. 230 év körül I. Urbán pápától szenteltetett fel, 821 I. Paschalis által kijavitatolt, s a Humiliatusok rendének átadatott, mellyel i570igbirtak, midőn e rend eltöröltetett, — továbbá sz. Áyotha temploma, mellyet II. Gergely pápa saját anyja házában 731 épilelett és XIII. Gergely a keresztény tudomány testvéreinek átadott. Legnevezetesebb e vidékben, Tiberisen túli sz. Mária Bazilikája, egy Ja hét föegyházak közül, s legelső melly Romában sz. Mária tiszteletére felszentellelett, Severus Sándor császár idejében sz. Calixt pápától 224ben alapítatoit,—kaszárnya
