Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a
— 77 — Hasonló volt a constantinápolyi patriárchai szék keletkezése. Az itteni püspök Heraclea hatóságát tisztelte, később politikai okoknál fogva fensöbbi rangot nyert, s a Chalcedoni zsinatban nem csak patriarchal székké tétetett, hanem a zsinati atyák a romai palriarchához majdnem hasonlónak akarták tenni a 28. Canonban, melly azonban valamint I. sz. Leótól, úgy utódaitól el nem fogadtatott. — Keleten ezen öt patriarchai szék volt, mellyek között a rang elsőbbségét világi törvények is szentesítették **). s végiére nyugolon is hosszú viták után elismertetlek®*^. S midőn a keresztes háborúk alkalmával egy ideig azon székekre latinok közül neveztettek, világosan megnyitat- lak, s életbe hozatlak.—De később a hitetlenek s Törökök kezébe jutván ama fővárosok, helyben egészen megszűntek, s csupán a czimek adatnak 4. romai Praelatusnak. Jelenleg keleten valóságos Palriarchák a Chaldaeusok, Mel- chiták, Maroniták, Syrok , Örmények részéről vannak azon idő óta, midőn a kath. egyházzal a florenczi zsinatban egyesüllek. Nyugolon a romai Patriarchán kivül a patriarchai rang és név az aquileiai püspöknek adatott, mellyből a 6. században, felosztás által a grádoi is eredeti. Később 1451. a gradói Ye- lenczébe áttétetett, az aquilejai pedig 1751. egészen magszün- teltetelf. Csupa czimek „a nyugoti India“ s , Lisbona Patriar- chája“ az előbbi III. Pál pápától a Spanyol király udvari káplánjának, a másik a lissaboni érseknek XI. Kelemen pápától engedtetett. E szerint a katholika egyházban következő patri- archiai székek léteznek jelenleg a Romain kivül, melly mint patriarchai szék is első rangú: 1. Comlantinapolyi,— mellynek elsőbbségét, a régiebb anthiochiai és alexandriai egyházak felett —381. az 1. ConsAct. VII. „lis, quae inler Maximum Antiochiae, et Juvenalem Hy- erosolimae Episcopos orta fuerat, mutuo consensu dirempta est, ita, ut Antiochenus Episcopus duas Phoenicias, et Arabiam , Hye- rosolimitanus vero tres Palaestinas sub sua jurisdictione haberet, quod totius Synodi judicio firmatum est." (L. Summa Concilior, n Dom. Schran August. Vindelic. MDCCLXV1II. p. 500. *) L. Novell. Just. 131. c. 2. — **) Cone. Constant IV. a. 869. c. 21.
