Horváth Pál János (ford.): Beszéd a religióbeli titkok régi szertartásiról, mellyek a hagyományoknak, és hitbéli tzikkelyeknek meg-erősítésére igen hasznosok… (Lotse, 1814) - 11.185

fíás fzakadáfa - álca! meg - fzaggattatott ? Ide járul az - is , hogy az Anyaízentegyháznak első Szent Atyái, ’s írói tréfát űztek volna, a' midőn a' Rcligiónak mélységesb titkait íráfaikban , vagy fzántfzándékka! ki hagyták , vagy gyakortább olly homályos igékkel adták- é!Ő, hogy az Ő értelmeket majd lehetetlen kitanulni. Mind ezek , ha cn meg nem tfalat- kozom , vádollyák Tentzeíiust nyilván való nicgtfalackozásáról. Haíonló hibája Tentze- liusnak az - is, a’ midőn azt álmodgya , hogy a’ Szent íráfnak olvasáfa a* Kerefztségre ké- fzü]6knek-is meg engedtetett. Merta’ Szent Atyáknak fellyebb említett bizonyságtételt bői nyilván ki rettzik , hogy a* Hitnek fel ségesb titkai a* Kerefztségre kéfzülők - előtt- ü fzorgalmatofan el födöztettek ; miért , a’ vagy mi hafzonnal pedig , ha a’ Hit’ titkait a'Szent íráfnak. olvasáfa - által ki - tanulhat^ ták ? Nem vetheti itt azé ellenbe Tentze- tiui , hogy homályos a* Szent írás ; mert •2 Auguftai Vallá» - fzerént , mcllyet ő - io

tartott