Horváth Pál János (ford.): Beszéd a religióbeli titkok régi szertartásiról, mellyek a hagyományoknak, és hitbéli tzikkelyeknek meg-erősítésére igen hasznosok… (Lotse, 1814) - 11.185

Ide járul fzcrzőjc e' tzím - alatt való könyveknek : Recognitiones , akárki légyen az; elég , hogy az Anyafzcntegyháznak leg- régiebb idejebéli, mert már a’ negyedik fzá- zadban Ruffinu* Deákra fordította , a1 kinek fordítáfa - fzerént jegyeztetik , hogy az atya- fiák-között mondotta - volt Péter : ,, Sem- „ mi nint8 nehezebb , Atyámfiái ! mint feni „ a* keverék népnek fokasága - előtt az igaf- j, «ágért vetekedni ; mert a* mi úgy va- # gyón , a’ mint van , mindenek - előtt ,, mondani nem fzabad azokért , a’ kik „ gonofz, és intfelkedő fzándékból hallyák , „ meg tfalni pedig nem fzabad azokért, a5 „ kik igazán óhajtyák hallani az igafságor. »» Mi tévő légyen tehát, a’ ki a’ dolgot meg_ „ válafztani nem tudó nép - előtt fzóll ? ha »> titkollya az igazat , mikép* tanítya »« azokat , a* kik méltók az oktatáfra ? ha » pedig igazat mond azok előtt, a* kik íid- «, vöfségekkel nem gondolnak , Kriftus’ pa- „ rantfolattyát nagy dologban meg - fzegi , tt a* ki monda: hogy az ő igéinek gyöngyeit

34