Ismeretlen szerző: Az egyházi javak szabályozását indítványozó borsodi levélnek taglalása és felvilágosítása (Kassa, 1842) - 11.135

-~c=-> 93

Esztergomi, és Pál Kalocsai Érsekekbe« tiszteli jóltévő Alapitóit ? Hát Hattvárnak — Csákiak — Eszter háziak — Zichyek — An- drássyak — Nádasdyak — Kolonitsiek, — Forgáehiak, és egyébb számos grófi, bárói, nemesi Családok liány Püspökét, Érseket, ország Prímását számlálnak nemzetségi Lajstromaikban, kik más kegyes alapítványokon kiviil vérségük díszét, fényét, és tekintetéi fentartani, és emelni el nem mulaszták? — a’ honnan kitetszik: hogy némelly hazafiak által kaján szemmel nézett egyházi Javak, örökség gyanánt tekinthetők, mellyhez Hazánk valamenyi nemzetségeinek joguk van, ’s mellyben — cacteris paribus — ugyan a’ Nemesek; de a’ Nemtelenek is érdeműkhez képest részesülnek. —

„Tehát tulajdon Ivadékoktól elveszitek azt, a’ mit most az Egyháztól elvenni igyekeztek,, — Erre azt felelitek: hogy más Javak örökösitése kézről kézre megyen által: de az egyházi Jószág nem csak azon egy Családnak örököseire, hanem más nemzetségekre is szokott általmenni úgy , hogy a’ társas életben nincs ehez hasonló Birtok : melly olly közös volna, melly olly könnyen, és gyakran változva keringhetne a’ polgári társaságnak minden nemzedékei között. „Mél-