Ismeretlen szerző: Az egyházi javak szabályozását indítványozó borsodi levélnek taglalása és felvilágosítása (Kassa, 1842) - 11.135

díszről lemondjanak. — Általán az egyházi Rend Hiedelme sokatjmeg nem szenved*, mi a’ világiaknál szokás, divat, vagy ártatlan szórakozás; — de más részről sokat mégis kíván külsőképen, ha hogy magas rendeltetésének métyóképen megfelelni akar; a’ mit minden időszakra, minden tartományra, minden társasági visszonyokra egyenlően meghatározni nem lehet. —

De hát Üdvözítőnk mondá: az én or- szagom nem ez világból való; úgy ám, de azt is mondotta: hogy másnak sem ökrét, sem szamarát, sem házát, sem más egyebet, ini az övé megkívánni nem szabad, annál ke- vésbbé eltulajdonítani. — Krisztus Urunk országa nem csak papokból áll, de a’ világiakból is, tehát a’ leczke mindkettőnek szóll: ennek hermenevticája azomban ide nem tartozik; az Isten parancsolatainak tizediké pedig világos, ezt Ns. Borsod vármegye minden * bővebb magyarázat nélkül, — ha akar — megértheti! —

Ha pedig valaki azt vetné papoknak szemére: hogy Kereszténységnek első századaiban, a’ papok általán, de különösen a’ püspökök szegények voltak; annak szolgáljon feleletül: hogy — az Apostolok cse- lekvényeit magában foglaló szent könyv-