Ismeretlen szerző: Az egyházi javak szabályozását indítványozó borsodi levélnek taglalása és felvilágosítása (Kassa, 1842) - 11.135

légyen a’ fölösleg : azt semmi észtaui, és jogi szabály szeréül meghatározni nem lehel. Á’ mi p. o. a; parasztra nézve fölöslegnek látszó, az a’ nemesre nézve, mindennapi szükségének pótlására is alig elégséges; és a’ mi ennek sok , egy Főrangú embernek lehet kevés. — Legkevésbbé pedig lehet helye fölöslegnek az egyházi Javakra nézve, ha ezeknek rendeltetését vóltaképen méltányolni akarjuk, mellynél fogva az Egyház mindenkor a’ maga Javait úgy tekinteni köteles , mint: ,, Vota fidelium , pretium peccatorum , patrimonium pauperorum.u A’ hol a’ földi Javak birtokához ebbéli kötelességek tellyesitése van kötve, ott híjában keressük a’ fölösleget. Azomban, ha feltéve, de meg nem engedve — találkozna is fölösleg, erről intézkedni csak a’ tulajdonoshoz jogsze- rüleg tartozik, — mert ha valakinek másnak joga volna a’ papi Jószágok fölöslegéhez : azon jognál fogva, követelhetné az egészet is, amaz példabeszéd szerént: hogy kis tolvajból nagyobb szokott lenni. —

Végtére Nemes Borsod vármegye indítványát maga az üdvös ezél sem igazolhatja. Azon elvet: y fin is honestat mediaa már

Sz. Pál Apostoltól kárhoztatá, mert azo8