Domby Márton: Halotti beszéd méltóságos ludányi Bay Ferentz ... eltemettetése alkalmatosságára (Pest, 1820) - 11.131.7

kodnak jobb és bal felől a’ menykövek, midőn így hullanak a’ Habokba a’ Palinurusok ! leheté mindezekre érzéketleneknek lennünk , figyelme- tességben ’s megdöbbenésben nem jönnünk ? le- liet-é Nagy Embereinknek emlékezetét megkön- nyezetlen hagynunk? — Lehet-é megállanunk, hogy egy tartozó tiszteletből s szent háládatosság- bői azon meghidegedett porokra áldástne mondjunk, mellyek a’ Haza javára tett fáradozásban roskad- tak öszve , és azoknak koporsóinál egy róllok való csendes , szomorú utolsó emlékezetet tegyünk, kik míg éltek róllunk ’s Nemzetekről el nem felejtkeztek.

Ezen szép, nagy , szomorú szívható alkalmatosságra jöttünk most öszve szomorú Publicum. Ezen szép nagy, szomorú, szívható czélból állottam én most fel közitekben , hogy Néh. Mélt. Ludányi Bay Ferentz Urnák a’ Felséges hét személyes Tábla edgyik derék volt Birájának emlékezetét megújjittsam, és az ö meghidegültt Hamvainak parentáljak.

De hát a’ fényes napot a’ homálynak fia di- csöitheti-é ? hát egy oly Férjfiról kit a’ haza trombitája mindenfelé kihirdetett, egy oly férfi ki a’ hazában esmeretlen beszélhet é ? — Hát egy ily fényes gyülekezet elébe egy semmi érdemek által nem fényesittetelt személy a’ homályból elő lépni bátorkodik-é ?

Tudom én azt Szom. Pub. hogy Homerushoz illik Achillest siratni. Tudom, hogy valamint a’ leik es beszéd a’ kis tárgyakat is felemeli : úgy a’ gyávák beszéde a’ nagy érdemekre is homályt vetni láttzik. De tudom más részről azt is , hogy a’ mi valósággal nagy, az mindenféle situatió- ban nagy, valamint a’ valódi szépség negli’sében is ingerlő. Az esmeretes nagyságú Bayt az alacsony beszéd le nem alatsonyithattya. A’ nagy