Rotter József: Beszéd, mellyet e jelenvaló félelmes háborúra rendeltetett ájtatosságnak és imádságnak alkalmatosságával ... mondott ... Rotter Jósef (Győr, 1813) - 11.131.2

4 ja a’ holtat, és vifzfza adja az Armyának. Illy rendkívül való történetet látván a’ sereg, an­nyira el-tsudálkozik, hogy ez a' tsudálkozása, jóllehet illy irgalmas tselekedetre, félelembe is ejti, és Isteni ditséretekre fakafztya. Elfo­gd pedig minnyájokat a felelem, es magafz- talják vala az Istent. Húfz efztendők már él-folytak, Érdemes Halgatóim, hogy minket-is fzüntelen való fé­lelembe tart a' mi Felséges Istenünknek azon rettenetes végzése, melly által a’ mi életünket fzüntelen való nyughatatlanságok , kegyetlen háborúságok, egéfz városoknak, sót egéfz tar­tományoknak el-pufztulása, és olly sok fzáz ezer emberek fzánakodásra méltó halála, hogy illy fzomorú történetek késérik napjainkat; láttzatot ugyan már egynehányfzor fel-kelni a’ fzent békefségnek vigafztaló ’súgára, de már a’ mi ellenségünknek ki-elégithetetlen kivánsága, már — de ki visgálhattya-meg a’ meg-fogha- tatlan Isteni ítéleteket, a1 ki mind ezeket meg­engedi? és ki láttya a’ Fejedelmeknek azon titkos okait, mellyekkel mint efzközül él a’ Mindenható az ó végzéseinek bé-tellyesittésé- re? ismét meg-gyújtották a mindent fel-hábor- gató, és eméfztó hadnak fákláit; de a’ melly,

Next

/
Oldalképek
Tartalom