Síkos István: Néhai nemes és nemzetes Bodzai Rozália asszonynak ... Szakonyi Mátyás ... élete drága felének ... utolsó beszédje, mellyet ... előadott Sikos Isvtán (Weszprém, 1803) - 11.131.11

Kedves Napam, a’ nagy Iíten vegye min­denkor fzámban. ’S ha éltetek’ hofzfzú napját eltoltitek végtére , Jufsatok-el boldog lelkek'kifzabott lakhelyére! Uramnak két T eítvérjei: Josef ’s Katicza Hívek Engem tiízta indulattal mindég fzeretó ízívek, Töletek-is elindulok Halandók’ nagy útjara, ’S néktek rósákat kívánok éltetek’páliyájára. Josef Vr, feltételidben az Ég-is boldogítfon, Katicza Téged’az öröm mind végig tsókol­gasfon. TifztelendÖ Ipam-Uram úri több teítvérjei Már TÖletek-is bútfuzom, Szakonyiknak Vérei I Szakonyi Ferencz társával Berfen^i Thrésiával, Menjen-elől mindenekben egéiz úri házával. Szakonyi Dániel Ipám’ egy második Teftvérje Kire Bartza Borbályával Iíten kegyelmét mérje. Szakonyi János' elhagyott Horváth Thrésiájára Vigyázzon a’ mennyei Szem ’s deli négy Ár­vájára. EgeTz nemzetes Szalóki atyafifág és verleg, Akar mellyitek ha kikéi innént, fogja-be az ég! A’ mennyire piheghetek még emelem nyelvemet; De már érzem, örök álom nyomja-el én íze­memet, Egéfz CompoífeíToratus három Dörgitse’ tájján , Reád-is sok áldás omol-ki egy haldokló’ ízáiján Jóakarók mint atyafit, mint idegent fzerettek : De éppen ugyan ez által moft több búra ejtettek. Két úri Ház mellettem tett fokfzori fzívesíeged, Benkő és Csemez Rokonyok, nevelje idvez­féged. Nagy X

Next

/
Oldalképek
Tartalom