Klopstock, Friedrich Gottlieb: Ádám halála. Egy szomorú dramma három szakaszokban a Messiás éneklőjétől (Győr, 1812) - 11.131.1

ságtalan, vagy bünöfsen magának áldozó, vagy y hímezett barátságii világ előtt megvallni, < — fzerentsémnek tartom és virtusnak.

Rég’ akartam Tusculanumodba virágokkal béköfzönteni; mert Te azokat kedvelled • :

rí .

most vifzek.... Igaz , hogy ezek-is tsak Czy- parifsus-gallyak és Rozmarin-fzálak : azonban n tudod, hogy egy idő-ólta illyeket hoz az én n kertem, 's illyeket tűzdelek a’ tsendes Hóid’ halvány viliágánál elfelejthetetlen Kedves’im' sir-halmok felé.

Barátom! ezeket olvasván könnyek borí- tották-el fzemeimet, sorsomat sok rendjeiben i képzelvén feltaláltam. Olvafsd-meg, és ha egy pár könny-tsepp borítja-el fzemeidet, vagy kigördül az első ember’ sírhalmára; még jobban fzeretlek. Ez az egygyiitt-érzés tett és tefz 3 Örökre enyimmé. Élj fzerentséfsen , és fze- refsd tovább-is

N. Győr III-dik Hó* 20-dikán lg!2.

Síkost,