Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

78

■vx/v

sot a’ mit kért, meg-is nyerte, a’ kegyelmet, bocsánatot. „Mert Kristus vére minden bűnök bocsánattyáért öntetett, úgy: kogy azt a’bünt- is el törülhetné, a’ mellv által kiöntetett.” l.)

De az Isten csuda irgalmasságának tanúbizonysága nem csak pz: hogy a’ Szent Lelket Szent Fia gyilkosinak megszentelésére-is küldötte: hanem e’ fölött az-is ; hogy azokat, kik a’ Fiút szerették, azoknak, kik a’ Fiút az Atyával együtt gyűlölték, 2.) üdvözittéséért mintegy feláldozta ; küldvén Őket: mint bárányokat a’ farkasok közé.

Erről, az Isten irgalmasságának két tanú- bizonyságáról szóll a’ felolvastatott Szent Evangélium; t. i.

1. a vigasztaló Szent Leieknek eljöveteléről;

2. a’ világ üdvózittésén munkállódó tanítványoknak sanyarú jövendő jókról.

Amaz teszi első, emez második részét magyarázatomnak. Figyelmezzetek!

I. Mikor élj öv end a vigasztaló, kit énnek- tek küldök az Atyától, az igazságnak lelkét, ki az Atyától szármozik: Ö bizonyságát té1.) Christi enim sangvis sic in remissionem omnium peccatorum fusus est, ut ipsum etiam peccatum posset delere, quo fusus est. Aug. Tract. 102. in Joan. — 2.) Ján. XV. 25.