Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

VW

31

'W'V

Ezek után elvállása miatt vigasztallya őket. Meg ne háborodjék szívetek, úgy mond, hisztek az Istenben, én bennem-is hidjetek. 3.) Mert helyet készitteni megyek néktek, és ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy a’ hol én vagyok, tí-is ott legyetek. Lássátok mint szereti Jésus az ő tanítványit! lássátok melly szívessen megoszttya velők boldogságát, mintha az néki náiok nélkül izellen volna! De csak azokat tarttya tanítványinak, kik Ötét szeretik, és szeretőinek csak azokat, kik az ö parancso- latit megőrzik. Mert ha engem szerettek, így beszéli szórúl szóra, ha engem szerettek paran- csolatimat megtartlsátok. á )

A’ mint ö-is szerette az Attyát. Meg-is mutatta ezt azonnal. Mert hogy megesmérje a’ világ hogy szeretem az Atyát, és a’ mint parancsolatot adott nékem az Atya, úgy cselekszem , kellyetekfel, úgy mond , mennyünk el innét. 5.) És ment az Olajfák hegyére, a’ kertbe, hol Őtet Judás ellenséginek kezökre kerítette. Késő estve volt. Uttyokra a’ tellyes hold világoskodott. 6.) Midőn a’ szőlők mellett mennének e’képpen tanittá ismét szomorú követőit. Én vagyok az igaz szőlőtö. Miképpen a’ szőlő

5.) Ján. XIV. 1. — 4.) Ján. u. ott. i5. — 5.) U. ott. 5l. — 6.) Tudja ezt, a’ ki tudja melly ’ üdö tájban esik esztendónke'nt a’Syuagógának Húsvétja.