Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

-VW 285 wv I. Egy törvény tudó} hallotta talán, midőn Jésus tanítvány it intette, hogy, mivel neveik írva vágynak mennyekben, hogy mondom ezen örvendezzenek, felkele, és Jésust tanittásánál fogva tőrbe kívánván ejteni, vagy-is kisértvén Ölet, monda: Mester! mit cselekedvén bírha­tom az örök életet ? Tudta Ö, a’mint feleleté­ből kiteltszett, az örök életnek mesterségét: hanem gondolta talán, hogy majd Jésus felele­te a’ törvény, és próféták tanitlásával ellenke­zik ; és így Jésus a’ nép gyiilölségébe esik. Azért kérdést tett: de a’ feleletet, a’ mint kellett vol­na, meg nem várta. Mert mivel törvénytudó volt, kérdé tőle Jésus : a törvényben mi va­gyon írva? mint olvasod? Az Isten Móses által Isráel népéhez a’ töb­bi között ebképpen szóllott: „Hallyad Isráel, a’ mi Urunk, Istenünk, egy Ur. Szeressed a te Uradat, Istenedet tellyes szívedből, és tel­ly es telkedből, és tellyes erődből. És legyenek ez igék, mellyeket én ma néked parancsolok. a’ te szívedben.-------És kössed azokat jelül a’ te kezedre, és legyenek, forogjanak a" te sze­meid között.” ?.) Ezeket betű szerént értvén a’ Zsidók, emlékeztető hártyákat csináltak ma­goknak, 8.) azokra írták a’ törvény betűit, mel­lyeket naponnan kéttszer, regvei t. i. és estve elmondani, és többször elolvasni szokások volt; 70 V. Mos. VI. 4 — 8. — 8.) Máté XXIII. f.

Next

/
Oldalképek
Tartalom