Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b
283 ♦VW re, az ő Országának boldogságára választattak, vágj, a’ mint maga szóll: kogy az Ö neveik írva vágynak mennyekben. U.') És minekutánna maga Jésus-is hálákat adott az Ö mennyei At- tyának : hogy Országának titkait elrejtette ugyan a tudományokban felfúvalkodott bölcsek értelme elöl, azokat még-is, örök végzésének tanácsa szerént, az együgyüeknek kinyilatkoztatta; fordulván a tanítványihoz monda: boldogok a szemek, mellyek láttyák , a’ miket ti láttok. Boldogoknak hirdeti őket, hogy az Atyáknak megigérlelett Messiást ő benne láthatták, cse- lekedetit szemlélhették, oktatásit halhatták. Mi ugyan ötét magát, még e’ halandó testet visel- lyük, nem láthattyuk: de hallhattyuk csuda tetteit, üdvözitto tanításit. Azért mí-is boldogok vagyunk. Mert tudjuk általa az Isten aka- rattyát, lelkünk üdvözittésének mesterségét, a’ boldogságát, melly a’ siron túl az Istent szeretőkre várakozik. Mert az Ö igéi értelmünket megvilágosittyák, szívünket megnyúgtattyák, kívánságaikat megbékeltetik, és ha hozzájok szabjuk életünket, velünk már e’ földön az angyalok örömét megkóstoltattyák. Ezen javak után melly sokan sóhajtoztak a’ nélkül, hogy belolök részt vehettek volna! Mert mondja Jésus: „sok prófétáik, és királyok akarták látni a miket ti láttok, és nem 40 U. ott 20.
