Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b
281 •X/V'X» kin nem segített. Nem nézett ő a’ háladatlan- ságra, melljel néki a’ "világ fizetett: hanem az Atja akarattyára, mellyet tőle parancsolatban vett. így mí-is jó tetteink által ne az embereknek , hanem az Istennek igyekezzünk megtetszeni. O az, kiről az Anyaszentegyház mai imádságában e’képpen szóll: „Örök, mindenható Úr Isten! ki kegyes- ségednek hőségével a hozzád folyamodóknak mind érdemeit, mind kivánságit meghalladod: ontsdki reánk irgalmasságodat, és mind azokat, mellyékről bennünket ci lélek esméret vádol , elengedni. mind azokat, melly eket könyörgésünkbe foglalni nem merünk, megadni mél- tőzt as sál! ” Ez az Ur Isten, ha mí-is, mint Ö semmi há- ladatlanság miatt jót tenni, meg nem szűnünk, megbocsájtván számtalan háladatlanságunkat , mellyel jóságát viszonoztuk; malasztit reánk árasztani, ésráltalok lelkünket üdvözíteni fogja. Amen!
