Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b
VW adhatnak Isten nevében bocsánatot a’ felszenteld Papok : de ha méltók vagytok-e ti a’ bocsánatra , ha igazi törödelmességgel, érdemes alázatossággal, tökélletes fogadással kérhetitek-e a’ mit kértek? — En ugyan a’ szíveket sem visgálhatom, sem Ítélhetem: de félek hogy az igaz bíró megmérvén akkori megtérésieket, megtérés tekkel együtt benneteket-is el ne vessen. Félek mondom: hogy ezen megtérésiekről Szent Cypriánnal mondani lehessen : „hamis békesség : veszedelmes azoknak, kik adják, haszontalan, üdvösségtelen azoknak, kik veszik.” 10.) Annakokáért mivel minden nap kezeinkben vágynak az Isten javai, mivel minden nap azokat jóra vagy gonoszra költhettyük , minden nap jusson eszünkbe az Ur szava : adj számot sá- Cárságodról; minden nap, mindenkor, midőn javait költeni, ajándékival élni készülünk, kérdezzük magunktól : mit mivellyünk ? Akkor tudom akár mikor szóllít bennünket az Ür, mindenkor készen leszünk a’ számadásra. Ha talán számadásunk hejányos, hallyuk mihez kötötte az Ur az engedelmet! 229 IV. Mert mondja : dicséré az Úr a hamis-> súgnak sáfárát: mert e világ fai eszesbek a 10.) Falsa pax , periculosa dantibus , et nihil accipientibus profutura. S. Cypr. Tract, de Lapsis.
