Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

ww

Ugyan azért szorgalmatossan őrizkedik a’ kérdésektől , mellyeket az Apostol tilalmaz, imigyen szóllván: ,,a’ bolond kérdéseket pedig el- távóztassad.” 20.) Valóban annyi szakadások, eretnekségek, hitetlenségek nem lettek voljha az Anyaszentegyházban, ha a* hívek bölcs Ver tubán tanátsát követték volna, ki mondja: hogy a’ Kereszténynek kevés-is elég az igazság meg- esmérésére, miért kevés , úgy mond, a’ mi bizonyos ; 21.) és ha azzal, a’ mit Istennek kinyilatkoztatni tettszett, megelégedtek volna. Ez ama tudós tudatlanság mellyrol mondhatni : mindeneket tud, a’ ki ennél többet nem tud. 22.)

Az Apostolok, kikről szóllotlam, kivonj- van a földre a hajókat, mindeneket elhagyván , követek Jésust. Ezek voltak igazi tanítványok, kik Kristusért mindennek, a’ mivel bírtak, ellene mondottak. Ne gondollyátok hogy kevés volt, aJ mit elhagytak. Mert mindeno- ket elhagyták, midőn magoknak semmit azokból , a’ mivel bírtak, meg nem tartottak. Mindenüket elhagyták, mivel mindenek kívánságáról lemondottak. Nékünk ugyan, hogy mindenünket elhaggyuk, nem parancsoltaik : de hogy azokhoz, a’ mikkel bírunk, szívünket úgy ra- * 11

20.) Tit. III* 9- — 21.) Christiano paucis ad scientiam veritatis opus est; nam et certa semper in paucis. Tért. de anima n. 2. — 22.) Nihil

ultra scire, omnia scire est. Tert. de Praesc. Haer. n. 14*

161

11