Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

Unszolta őket az Istenfiainak szabadságával, az Atya szeretetével, és az Evangéliumnak egyébb kívánatos gyümölcseivel édesgetvén őket. De kezdek együtt mindnyájan magokat menteni. Mindnyájan mentették magokat, mivel mindnyá­jan csak azokat szerették, a’ mik e’ világban vágynak; ugyan azért azokat, mellyek a’ léle­ké, sem esmérték, sem kívánták. Mert vala­mint a’ tűz a’ vizzel meg nem barátkozhatok, úgy a’ földieknek szeretete a’ mennyeieknek kí­vánságával egy szívben meg nem férhet. Ezért mentették mindnyájan magokat: de mivel nem mindnyájan ugyan azon egy kívánságnak szol­gáltak, nem mindnyájan ugyan azon egy fo­Mert az első monda néki: ,.májőrt vettem, és szükség kimennem, és azt meglátnom” Eb­ben a’ Szent Atyák a’ kevélység képét keresik. Szent Ágoston így szóll közülök: „A’ vett ma­jor jelenti az uralkodást: tehát a’kevélység dor- gáltatik. Melly felkerestetvén , hivattatván eljoni nem akart. 14.) Igaz-is a’ Zsidókat a’ kevélység tartoztatta, hogjr Jésust Messiásnak lenni meg ne vallanák. Jött volna csak erővel, hatalom­mal; törte volna meg a’ llómaiak hatalmát; osz­togatott volna világi tisztségeket, méltóságokat; 118 x~x' 14.) In villa emta dominatio notatur; ergo superbia castigatur. Inventa superbia venire noluit, S. Aug. ibidem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom