Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

■VW

no

'X/V'V

zás által elfogj'- az ö szolgáinak becsülettyök ; ha a’ hívek bizodalmát elvesztik, ha kedvükben megcsüggednek, erejükben megfogyatkoznak, búzgóságokban ellankadnak, és mintegy szabad prédára adattatván a’ gonosz nyelveknek : lesznek: „mint e’világnak szemeti, mindenek mos- léki.” 32.)? Ah! akkor az Anyaszentegyház lészen mint a’ Synagógának Temploma, latrok barlangjává! Elfelejtették ezek, hogy az Ur fel- kenettyeinek hántása , mintegy személyes hántása az Istennek. Mert elfelejtették, a’ mit ró- lok az Ur Zachariásnál mond: ,,a’ ki titeket bánt, az én szemem fénnyét bántja.” 33.) Elfelejtették a’ mit Jésus mond: „ki titeket megvet, engem vetmeg.” 34.) Elfelejtették a’ mit Pál mond : ok vigyáznak, úgymint kik számat adnak a’ ti leikeitekért; hogy örömmel cselekedjék azt, ’s nem nyügve, azért nem mondja: megbecsüljétek okét; nem mondja: ne rágalmazzátok Őket; hanem mondja: „engedjetek nékik , birtokok alatt legyetek.” 35.)

De ezek a’ Farizéusok sziilüttyei rágalmazások mérgét az Anj7aszentegyház Szolgáin ki nem tülthetik , hanem azokról fordulnak a’ világi elojárókra, és személyekkel egjüitt a’ ha- talmat-is , melly nékik onnét feliül adatott, megtámadják. Avagy nem azért rágalmazzák-e őket:

52.) I. Kor. IV. io. — 55.) Zach. II. 8. — 04.) Luk. X. 16. — 55.) Zsid. XIII. 17.