Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek... Második rész (Székesfehérvár, 1824) - 11.014b

100

úgy mint a’ városokban , ezekben szintúgy, mint az egyes házakban , felfordulna.5’ 11.) Hanem illenek Urunk szavai azokra: „kik noha magok számtalan gonoszsággal rakvák, másokat mégis a’ leghissebb vétkek miatt-is egész vakmerőséggel kárhoztatnak.” 12.) Kik nézik a’ szálkát attyokíia szemében, a5 magokéban pedig a5 gerendát sem veszik észben; miilyenek voltak a’ Farizeusok , kikről mondja Udvözittönk : „megszűrik a5 szúnyogot, a’ tevét pedig elnyelik.5 13.) Miilyenek a5 Keresztények között-is nem kevesen találtatnak. Ha még-is ezek, hogy Keresztényeknek neveztessenek, megérdemlik? Mert ha ítél a5 Keresztény , tehát nem mást Ítél, hanem magát itélimeg.

Nem Ítél mást; mert tudja, a’ mi írva vagyon : „hogy egyedül az Isten az, ki esméri szívét mind az emberek fiainak.” 14.) Igaz-is, hányszor megcsalattatunk, midőn az Isten dolgába avatkozván másokat szferetetleniíl megítélünk ! Példa lehet Héli Főpap, ki midőn Anna, Sámuel Prófétának szülője, szívéből imád11.) Si haec peccandi impunitas obtineret, cuncta pariter disperirent, et quae in Ecclesiis sunt, et quae in urbibus , et quae in domibus singulorum. Chrys. Hom. 24. in Math. — 12.) Qui cum flagitiis abundent innumeris, alios de levissimis quibusque delictis tota temeritate condemnant. „Idem , ibidem.” — i5.) Mat. XXIII. 24. — 14.) III. Kir. VIII. 09.