Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

48

ról, megszabadittya annak lelkét a’haláltól, és elfödozi a’ bűnöknek sokaságát.” 22.)

Mért jut eszembe: hogy sok Keresztények Jésusnak a’ Pogányoknál engesztelhetetlenebb ellenségi ? Avagy nem igaz r lássátok azokat: kik nálánál tudósabbak akarván lenni, az ö tanittásit ócsállyák; azokat: kik a’ titkokat, mellyeket imádnunk kellene, nevetik; azokat: kik bölcseknek állittj'ák magokat, ha Kristust meghazuttollyák, boldognak, ha magokról az ö terhét, melly édes, az Ö igáját, mclly könnyű , lerázhattyák. Mert most-is sokan vágynak, a’ mit az Apostollal sírva mondok : „Kri- stus Keresztének ellenségi, kiknek végok a’ veszedelem ; kiknek istenük a’ has ; — kik a’ földieket kedvellik.” 25.) Ezek között az Antikri- stusok között kell Jésust az Ö igazi tanítványának mcgvallani, és mint szolgának az Ö Era becsületét védelmezni. De nem: sokan inkább nevetnek a’ Kristust nevetőkkel, egyeznek a’ Kristust káromlókkal , és észrevehetetlenül Kri- stus tanítványiból Kristus tagadói lesznek. Méltók : hogy mivel megtagadták az Isten fiát az emberek előtt: ö-is megtagadja Őket az Isten Angyali előtt.

Hát ha azokat tekénttyük, kik nevezetökre nézve ugyan Keresztények, de életökre erkölcseikre nézve Béliál fiai — gonoszszabbak

22.) Jak. V. 20. — 25.) Filipp. III. ifi.