Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

Q 0 wv És ha a’ Királyok, fejedelmek embereit csak az Ő ruházattyokról kellene megesmérnünk, sok szolgát Urnák, sok koldust gazdagnak kel­lene köszöntenünk. Oh! megromlott, megvesz- tegetodott nemzetiség! a’ kényes ruha kényes erkölcsöket, a’ hívságos viselet, hívságos szí­vet, indulatot födöz. Ha az elpuhúlt, meg- szeplösödött életnek történetét írnám, nem ké­telkedném azt a’ lágy és válogatott vise!eteknek' elhatalmazásától kezdeni. Tudom-is, hogy so­kan ezt igaznak lenni esméritek. Azért, ha használ valamit, Szent Péterrel intlek benne­teket j nem-is mindnyájatokat, hanem csak az aszszony állatokat, kikről köztetek ez a’ gonosz leginkább szaporodik: „Hogy ne légyen nékik külső czifra haj ok, vagy arany viselések, vagy öltöző ruháknak ékességei. Hanem a’ szívben elrejtett ember, a’ csendes, és mérsékletes lé­leknek rothadatlansága. Mert így ékesíttékfel régenten magokat a’ Szent, és Istenben bizó aszszony állatok.” 24.) Minekutánna megmondotta Jésus mi nem volt János, végre megmondja azt-is: mi volt. Nagyobb a’ Prófétánál. „Mert ez az cl kiről írva vagyon: íme én az én Angyalomat kül­döm színed előtt, ki elkészitti előtted cl te áta­dat” Malakiás Prófétának szavai ezek. Ezért mondja UdvözittÖnk Jánost egyébb Próféták­nál 24.) I. Péter III. 5—5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom