Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

■Wv

24

János az ő tanítványit Kristus esméretére ; és az üdvösségre maga-is oktatta; még-is hozzája küldötte őket: bogy ne csak hitelből, hanem saját tapasztalásokból esmérjékmeg Ötét. Mí-is oktatunk benneteket Kristusról: hogy Ö a’ Megváltó ; az ö tanittásáról: hogy azok üd- vözittő tanittások; és ti halgattyátok, szívesen halgattyátok oktatásinkat. Még - is hogy olly erőtlen, foganatlan bennetek a’ Hit, más okát nem adhatom: hanem hogy midőn magához, Kristushoz, küldünk benneteket, szót nem fo- fogadtok. Kristushoz küldünk benneteket, midőn mondjuk: hogy nem az ige halgatók, hanem az ige cselekvők üdvözölnek ; hogy az ör- dögök-is hisznek, és megrémülnek, de hogy a’ Hit cselekedetek nélkül holtt; midőn mondjuk, a’ mit Kristus mond, imigyen szóllván : „ha megmaradtok az én beszédemben , bizonnyal én tanítványim lesztek, és megesméritek az igazságot.” 12.) Az az: ha azokat, a’ miket hirdetünk , megtartyátok, akaratotokat, élteteket azokhoz szabjátok, akkor esméritekmeg : hogy Jésus valóságosan Udvözíttö, és hogy minden beszédi tanittási igazak. Mert valamint az eledelek izét egyedül csak a’ kóstolás által érez- ziikmeg: úgy, hogy Kristus minden beszédi igazak , üdvösségessek, és bennünket nem csak a’ bűntől megszabadittanak, hanem valósággal bol12.) Ján. VIII. 5l. 02.