Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

X/X/Xí Abban botránkoztakmeg, hogy mondotta: ,,/m- iiekelotte Abrak cím lenne, én vagyok!' E’ ne­künk bizonyság : bogy a’ Zsidók ezen szavak által mit akart Kristus mondani, megértették. Mert mondani akarta: bogy az örökké valóság­ban az Atyával osztozik *, bogy már kezdetben volt: bogy általa lettek mindenek a’ mik let­tek ; bogy szóllbat, mint az Isten Hóreb he­gyen a’ csipke bokorból szóllott: én vagyok. Annakokáért, mivel örökkévalóságát, Isteni tu­lajdonságát, tulajdonított magának, gondolták, a’ mit máshol mondottak-is : hogy „nekünk tör­vényünk vagyon, és a’ törvény szerént meg kell halnia; mert Isten fiának tette magát.” 28.) A’ nép , az írástudók, a’Farizeusok , a’ Pa­pok , a’ Főtanács, a’ Fo-Pap mondják: hogy Kristus Isten Fiának lenni vallotta magát. Jer- tek eretnekek, és felellyetek ! Kik értették job­ban Kristus igéinek velejét? Azok-e, kik a’ sza­vak által, hogy Ö ,,Isten Fia’ Isteni természe­tet, valóságat hitték hogy tulajdonitt magának, és ezért Ötét káromlónak, halálra méltónak Ítél­ték : vagy ti, kik személlyé eránt magyaráza­totokkal kegyeskedtek, és a’ halál törvénnyé alól felszabadittyátok Ötét mondván : mivel igaz volt, azért vallotta magát Isten Fiának ; de Ötét, követvén a5 mesterséges meséket, 29.) diicsös- sége trónussáról leszállittyátok, — Istenségé­~~ 300 28,) Ján. XIX. 1. — 29.) II. Peter I. 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom