Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

'V'V'V

lehetetlen : de a’ malaszttal munkállódó nem mondhattya; mert ez segedelmével senkit el nem hágy, ki ötét el nem hadja. Iá.)

De nem ezért tagadjátokmeg az igéket mel- lyeket hirdetünk ; hanem mivel azokat örömötök, és boldogságtok ellenséginek állittyátok.

Vagytok mint Lábán, ki kesergett; fáradva kereste a’ bálványokat, mellyektöl Ötét Rá- chel megfosztotta. Vétkeitek, és vétkes kíván- ságitok a’ bálványok, mellyeket tölünk féltetek ; és ha miattok a’ számadással, az Ítélettel, a’ büntetéssel rettentünk benneteket, ellenünk, és az ige [ellen neheztelésre fakadtok; mert ha nem-is nyelvetek, de szívetek mondja: ,,miért lopjátokel Isteneinket?” 15.) Ebben-is csalódtok. Mert így bánván veletek nem ártunk, hanem használunk lelketeknek. Mert ámbár mint emberek a’ ti szívetek r ej tekébe nem nézhetünk- is ; mindazonáltal az Isten, ki a’veséket \isgál- lya, kijelentette gondolatitokat; mert mondjátok a’ ti szívetekben, „elfeletkezett az Isten, elfordította arczáját, hogy végig ne lássan.” l6.) Ezért, mivel mondjuk, nem feletkezettel az Isten , nem fordítottad arczáját, lát minden gonoszát, mellyet cselekesztek, és leszsz üdo , mikor megfizet cselekedetitek szerént; mivel sür293

14.) S. Aug de Nat. et Grat, „non deserit, si non deseratur.” — i5.) I. Moses XXXI. 3o. —

16.) Zsolt. X. 11.