Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

V**/*íw

ajánllatott, Istennek szenteltetett volt: sem bort, sem egyébb részegitlot tellyes életében nem. ivott. .Hullája durva teve szór; eledele pedig sáska, mellyel a* napkeleti szegények kiilömb- féle képpen elkészítve mostanság-is esznek, és erdei méz vala.

Sanyarú , fedhetetlen életével a’ nép előtt olly tekéntetet szerze magának : hogy sokan őtet Prófétának tartanák; és látására, oktatásinak meghalgatására, számosán a’ pusztába, a’ hol tartózkodik vala, sereglenének. O volt: ki Jé- susról bizonyságát tön : hogy Messiás , Isten báránnyá , ki elveszi a’ világ bűneit. 2.)

Akkor, midőn kettőt tanítványi közűi kc- vettségbe küldött Jésushoz , fogságban völt; talán Machérában, Galiléa tartománnyának egyik erős végvárában. Mert béfogatta Őtet Herodes Antippás, kit János rettenthetetlen bátor* sággal megfeddet: hogy elűzvén magától saját törvényes feleségét, Herodiással, Aristobolus- nak, az Ő testvérének leányával, ki egj^szers- jnind Fülöpnek, az Ö mostoha báttyának hüt- vÖs társa vala, vérfertÖztető életet élt.

Még János ezért a"* fogságban szenvedett; Jésus Galiléában nyilván tanított, és sok csuda dolgokat mívelt. Mind ezekről tudósittat- ván János a’ tömlötzben, kettőt tanítványi közűi Jésushoz küldött követtségben; és erről

19

2.) Ján. I. 26. 29. — 56.