Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a
252 gat sanyarúnak festi, és így a’ lelkiesméretet álomba szenderitteni igyekezik. Kísért a’ világ hitegetésivei, a’ jóbarát kedvezésivei, az ellenség agyarkodásával, a’ példa ingerlésivei, 3l szükség a’ fogyatkozással, a’ gazdagság bovel- kedéssel, a’ külső fény, és pompa igézésseL Mindazonáltal minden kísérteteknek mestere az ördög, a ki közöttünk-is körül jár, keresvén kit fallyonfel, a’ ki Kristustól a’ setét- ség fejedelmének, az Apostoltól a’ világ Istenének neveztetik, a’ ki a’ Paradicsom gyönyörűséges Kerttyében győzött: de a’ Kvarantania irtózatos pusztájában meggyözettetett. Tulajdon szaváról, tulajdon fegyvereiről esmérjétekmeg Ötét; a’ ki valamint ott a’ torkosságát ingerlettefel ámittásával, úgy itt az éhség körül incselkedett kizelkedésével. Mert csak akkor ,,midőn böjtöltt volna, Jésus, negyven nap, és negyven éjjel, és megéheznék, járula hozzá a kísértő mondván. Ha Isten fia vagy, mondgyad, hogy ezek a’ kövek kenyerekké legyenek” Az éhség után azért: hogy valamint Évát, úgy ötet-is, gyomra kívánságánál fogva ejthetnémeg; és miképpen Évát a’ jó és gonosz tudománnyának reménységével ámítottael, azon- képpen Jésust-is Isteni természetére, és hatalmára emlékezteti, hizelkedve mondván : ha igaz , a’ mit Jordán körül a’ mennyei szózat harsogott, hogy Isten fia vagy, e’ köveket itt éhséged csillapittására kenyerekké változtathatod.