Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

252 gat sanyarúnak festi, és így a’ lelkiesméretet álomba szenderitteni igyekezik. Kísért a’ világ hitegetésivei, a’ jóbarát kedvezésivei, az ellen­ség agyarkodásával, a’ példa ingerlésivei, 3l szükség a’ fogyatkozással, a’ gazdagság bovel- kedéssel, a’ külső fény, és pompa igézésseL Mindazonáltal minden kísérteteknek meste­re az ördög, a ki közöttünk-is körül jár, ke­resvén kit fallyonfel, a’ ki Kristustól a’ setét- ség fejedelmének, az Apostoltól a’ világ Iste­nének neveztetik, a’ ki a’ Paradicsom gyönyö­rűséges Kerttyében győzött: de a’ Kvarantania irtózatos pusztájában meggyözettetett. Tulajdon szaváról, tulajdon fegyvereiről esmérjétekmeg Ötét; a’ ki valamint ott a’ tor­kosságát ingerlettefel ámittásával, úgy itt az éh­ség körül incselkedett kizelkedésével. Mert csak akkor ,,midőn böjtöltt volna, Jésus, negyven nap, és negyven éjjel, és megéheznék, járula hozzá a kísértő mondván. Ha Isten fia vagy, mondgyad, hogy ezek a’ kövek kenyerekké le­gyenek” Az éhség után azért: hogy valamint Évát, úgy ötet-is, gyomra kívánságánál fogva ejthetnémeg; és miképpen Évát a’ jó és gonosz tudománnyának reménységével ámítottael, azon- képpen Jésust-is Isteni természetére, és hatal­mára emlékezteti, hizelkedve mondván : ha igaz , a’ mit Jordán körül a’ mennyei szózat harso­gott, hogy Isten fia vagy, e’ köveket itt éhsé­ged csillapittására kenyerekké változtathatod.

Next

/
Oldalképek
Tartalom