Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

13

búzgóságot, ez édesítettemeg a’ keserűségedet, ez unattameg veletek a’ világát. Azért most emelly étekfel fejeteket : mert elközelget a ií váltságtok. Ama válttság : mellyben eltörül az Isten minden könyhullatást a’ ti szemetekről: és a’ halál többé nem lészen, se jajgatás, se kiáltás, se fájdalom nem lészen többé ; IQ.) Ama válttság: mellyrol mondhatni: már a* tél elmúlt, a’ zápor esső elment, és eltávozott, — és a’ fügefa elhozta első gyümölcsét. 20.) Lássátok úgy mond a fügefát, es minden fákat: mikor immár magokból gyümölcsöt hoznak, tudjátok} hogy közel vagyon a’ nyár; úgy ti'-is , midőn láttyátok ezeket meglentii, tudjátok hogy közel vagyon az Isten Országa. A’ Fától veszi Üdvözittönk a’ hasonlatosságai. Meri az írásban az emberek-is a? fákhoz hasonlittat- nak. A’ jók ugyan dl fákhoz, mellyek a’ víz források körül plántáltatván megtermik az 6 üdejekben gyümölcseiket: a’ gonoszok pedig a’ terméketlen fákhoz, mellyeket a’ cselédes gazda, gyümölcsöt keresvén rajtok, és nem találván , kivágat a’ megégetésre. De itt a’ hasonlatosság csak azt jelenti: hogy valamint a’ fák, mikor már gyümölcsöt bimbóznak, a’ nyár jövetelét hirdetik: úgy a’ jelek, mellyekrol szól- lott, mikor megkezdenek lenni, hirdetik az Isten Országának érkezését. Az Istennek kü19.) Titk. Jel. XXI. 4. — 20.) Ének. II. 12.

/