Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

lektől fogantatott: minő engedelmességgel tartoznak a’ gyermekek az Ö igazi szüleiknek, kiknek Isten után mind azt hogy vannak, mind hogy tápláltatnak, neveltetnek , köszönhetik. Az anya veszedelemmel hordozza, fájdalommal szüli, sanyargással neveli gyermekét, az atya pedig érette verrogat, fárad, érette szűkölködik és költ: nem méltó dolog-e, hogy a’ gyermek mind ezeket engedelmességgel hálállyameg? Isten szava, bár Isten erejével olthatnám a’ gyermekek szívébe, a’ mit Sirák fiánál olvasok: „tel- lyes szivedből tisztellyed az atyádat; és az anyád fájd almiról el ne felejtkezzél : emlékez- zélmeg, hogy nem születtél volna, hanem azok által; és légy jóval nékik, a’ mint Ők-is néked.” 24-)

Az engedetlen, szüléket keserittő magzatokat melly rettenetes büntetés fenyegeti, elgondolhatni onnét, hogy az az Isten, a’ki tisztelni becsülni parancsolta a’ szüléket, az O Törvényben azt-is meghagyta : hogy az engedetlen , és a’ szülék jó tanáttsait megvető gonosz gyermekek mások rettentő példájára agyon kövez- tessenek. 25.)

Ennyi a’ gyermekeknek tanulságul. Minket pedig, kik mint alattvalók a’ fellyebb valóknak engedelmességgel tartozunk, inttsen mézzel folyó Szent Bernárd, a’ ki, hogy Jésus en104 ^

24.) VII. 29. 5o. — 25.) V. Mos. XXL 17.