Májer József: Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangéliumok értelme fölött tartott egyházi beszédek… Első rész (Székesfehérvár, 1823) - 11.014a

100 lianem a’ veszedelmes mulattságoknak házaiban, nem a’ Doktorok között, hanem az erkölcsö­ket rontó, lelket kárhoztató , bűnre tanittó Me­sterek között. Mert elfelejtették, a’ mit ezer esztendők előtt parancsolt az Ur a’ fiataloknak : „az okos vének sokaságában álly, és azok böl­csességéhez szívből ragaszkodjál, hogy az Isten­nek minden beszéllésit halgathasd, és a’ dicsé­retes példabeszédek el ne távozzanak tőled 18.) elfelejtették, és teszik a’ mit felölök Szent Pál ír „az igaz tudományt el nem szenvedik, ha­nem az Ö kívánságok szerént magoknak meste­reket gjűíjtenek,” IQ.) azért hasonlók lesznek hozzá jók: mert „a5 ki bölcsekkel jár bölcs lészen : a’ bolondok baráttya hasonlóvá lé­szen.” 20.) Hanem mit tsinált a’ Doktorok között a’ gyermek Jésus? közöttok ült, nem mint min­den bölcsességnek kútfeje, hanem mint az alá­zatosságnak példája; halgatni, és kérdezni akar­ván előbb a’ tudóssakat , mintsem tanittani kezdje a’ tudatlanokat. Ahnélkodnak vala pe­dig mindnyájan, a leik ötét halgattyák vala, az Ö okosságán és feleletin. Almélkodtak, mi­vel nem tudták: „hogy benne a’bölcsességnek, és tudománynak minden kincsei elrejtve vajá­nak,” 21.) és se külső sorsától, sem gyermek 18.) Sirákfia VI. 55. — 19.) II. Tim. IV. 5. — 20.) Péld. XIII. 20. — 21.) Kolos. II. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom