Blair, Hugo: Blair Hugo' tizennégy prédikátzióji (Kolosvár, 1827) - 10.496

Ő csak által-mégyen ezen a* vüégon, egy boldogabb Ország-feíe utazik. Akár mely kedvetlenek légyenek-is az 6 ú ázásainak történetei, még-is valahányszor űttyának egy részit elvégezi, mindenkor űjjabb bizonyságát ve zi annak, hogy mind közelebb-közelebb érkezik, a* ki-nyúgvásnak és bőldoggá léteinek idejéhez. Szenvedj, és győzedelmeskedni fogsz; 1 gy ál- hatatos, és végre-hajthatod A’ próbáltatásnak ideje végéhez siet. A’ te lakhelyed elkészíttetett néked Mennyben. Az Istennek népe között nyugodalom vér te reád. Majd meg zűnnek a- zon rendeletlenségek, melyeket a’ vétkek okoztak, az Istennek munkái között, majd letöről- tetik, az igazaknak Szemeikről minden könny- hullatás. Ezen erőss bizonyosság, hogy e’ világ* minden bajainak és hijábanvalőságainak ilyen Szerencsés kimenetelek lészen, sokkal hathatós- sabb egy egyenes Szívű tudatlan Kereszténybe, mint lehet minden legfáinabb Philosophicus el- mésség-is, a’ legtudósabb hitetlenbe. A’ világi bölcsesség talán azt az indulatot, a* melynek nincsen bénattya és gondja, kielégítheti j talán a’ Szívet, mikor csak kicsiny bánattal terhelte- tik, könnyítheti; de midőn az fájdalmason és naéjjen rnegsebesittetett, midőn legjobb és leginkább Szeretett bárányaitól megfosztatott, ak- k®r az az egyetlen-egy vigasztalás, mely be.

48