Rátz András: Liturgika, vagy a romai keresztény katolika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 3. rész (Esztergom, 1826) - 10.473c

tóttá, a’ királyi házon kívül sokakat Kristus hitere térített. Hirtakus az elobbeninek successors megbofz- ^zonkodott azon, hogy midőn Iphigeniát királyi leányt fejeségül akarná venni, emez fzent Mátéval egyetértvén fziizességet fogadott az Istennek 5 azért Mátét lándzsákkal öfzvefzuratta.

Braun az Ő bibliai Léxiconában (I. $1). 4o4 @.) több egyházi írók után (Clem. Alex. Paedag. L. II. c. l. Ambros, in Bal. XLVI. Hieron. in Martyrol. Paulin. Carm. 26.) vitattya, hogy fzent Máté Ju- daeán és Szeretsen orfzágon kiviil még Syriában, Persiában, Parthiában és egyéb orfzágokban is hirdette volna a’ Kristus hitét.

Baronius (ad. an. g54.) azt írja, hogy a’ testét Szeretsen orfzágbol Bithyniába, onnan pedig q54-dik efzt. Salernum nevű Neapolisi várasba hozták volna , a’ hol az Ö tifzteletere Bobért Vezérhertzee

U

Templomot építtetett.

írt fzent Máté egy Evangyeliomot Jeronimus (de vir. illus.), Eusebius (L. III. c. 24.) Aranyfzájú fzent János (Horn. I in Matt.) írenaeus (L. III. c. 1.) fzerint a’ Palaestinai Zsidók kedvéért, Ágoston (de cory. Evang. L. I.), Ambrus (Profat. in Luc.) fze~ rint tölök meg is kéretve, és pedig Zsidó vagy Sy- riai nyelven, mellynek kezdetén mivel Jesusnak emberi terméfzete fzerint Dávidtól való fzármazását, és Ősi nemzetségeit elő fzámlállya, azért Ezechiel- nek titkos jelenéséből az emberi fej Mátét jelenti, a5 mint hogy egy gyermekkel festik is ötét. Egy Evangyebsta sem írta le Jesusnak tetteit olly környül-